Ez az új háziállatom. Csak sajnos nem él. Ha lesz házam, akkor lesz házi-állatom is. Cseles, mi? Kutya-macskás házam lesz, nem fehér kerítéssel. De azért most meghalnék a grandos ex-albérletemért. Ott, ahol az ócskapiacon vett molnárferences cseléd lány ruhámat, az Irma ruhát fényképeztem hóbortomban, mert szépen fútta a szél. Bizony..., most már ez sem titok. Meg volt hova haza menni. Na? Meg ahonnan azt a másik fényképet csináltam, mert az nem készült, az lett, azt amiről azt merem gondolni, hogy a legjobb az összes rengetem képem közül. Hát a folyosóról, le, a hetedikről, ami tulajdonképpen harmadik volt, attól függ, honnan számolod. (ha a géből jöttem, akkor 7 emelet volt, ha a tutunból, akkor 3- azért mégis a tutun a hájlájf) és ahol együtt is laktunk... Meg nagyon kicsi volt a konyha, de HOGY el lehetett férni...Hmm. És az a legszebb linóleum a világon, amit megkaptam mikulásra, és csak a szélén ragasztottam le, ha el kell költözni, de aztán mégis otthagytam, cserébe a konyha asztalért. Na, mindegy. Tompaklárinál s a nőgyógyásznál még omost is olyan van letéve. És most eladják, vagy mi. A linóleumommal együtt, a fenébe! Komolyan mondom, olyan mint egy festmény, egy műalkotás, egy álom az az előszoba. Rendesen fáj a szívem. És milyen meleg volt télen. Nem, semmi termopán. S mindenki a sziniről hívogatott miután elköltöztem, már több mint két éve, és még most is érdeklődtek, hogy nem-e kiadó Az a lakás. És nem, mert most eladó. Persze kivenni sincs pénzem. Pedig... üresen is jó volna. Szóval ez az új háziállatom. Tulajdonképpen csak egy képet akartam feltenni, hogy ne legyen az, hogy teljesen elhanyagoltam a szájber szobámat, de közben arra is rájöttem, hogy a csiga nem csak a háziállatom lehetne, hanem a házam is. S akkor vinném magammal oda, ahova fúj a szél, s vissza is hoznám onnan, ahonnan visszafújt ....a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése